Legjelentősebb környezeti terhek a fenyő rönkök és fenyő fűrészáruk behozatalának szállítása folyamán

Zoltán BÖRCSÖK, Zoltán PÁSZTORY, Miklós SCHÖBERL

Kivonat


A cikk egy olyan kutatásról számol be, mely a fenyő faanyag behozatal szállításból adódó környezeti terheit az alábbi két területen mérte fel:

  • üvegházhatású gázok kibocsátása
  • nem megújuló primer energiaigény.

Mindezt azzal a céllal tette, hogy megállapítsa: ezek a számszerűsített környezetterhek hogyan módosítják az import fenyő faanyag környezeti megítélését. 

A munka során az import mennyiségi adatokat statisztikából vettük, míg a szállítási távolságokat becsléssel határoztuk meg. A vizsgált két terület környezeti terheinek teljes életútelemzés (LCA; Life Cycle Assessment) alapján meghatározott fajlagos mutatói (kgCO2eq/tkm; és MJ/tkm) szakirodalmi forrásból származnak. 

Mivel a fenyő faanyag egyik fő felhasználója az építészet, ezért a kutatást és az eredmények kiértékelését a faépítészetre figyelemmel végeztük el. Az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatban megállapítottuk, hogy az import fenyő faanyag szállítási igénye nem módosítja jelentősen felhasználásának ilyen alapú környezeti megítélését, azaz a faanyag továbbra is megőrzi, különösen hosszú élettartamú nagy tömegű termékekben (pl. faépítészet) széntároló képességét. Ugyanakkor a klímavédelem érdekében változatlanul keresni kell – az import fenyő szállítása területén is – az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentési lehetőségét.

A nem megújuló primer energiaigény vizsgálati eredményeit egy épület energiahatékonyságának vizsgálatára felhasználva teljesen újszerű megközelítésben jártunk el akkor, amikor az épület teljes életútjának összes nem megújuló primer energiaigényét két csoportra bontva az ún. „szürke energia” alakulását vettük figyelembe. Ennek során megállapítottuk, hogy az import fenyő szállításának nem megújuló primer energiaigénye már oly módon járulhat hozzá egy épület energiahatékonyságához, hogy az már nem hagyható figyelmen kívül, és intézkedéseket igényel. 

 


Kulcsszavak


épületek energia hatékonysága; faépítészet; fenyő import; áruszállítás környezeti terhei; szénlábnyom; szürke energia

Teljes szöveg:

PDF

Hivatkozásjegyzék


Mészárosné K. Á., Lukács P. (1999) A közlekedési környezetvédelem helyzete és jövőbeli alakulása 1999-től 2020-ig. OMFB Technológiai Előretekintési Program, Budapest. http://www.nih.gov.hu/letolt/kutat/tep/kozlek/meszarosne.pdf

Chapman L. (2007) Transport and climate change: a review. Journal of Transport Geography 15: 354–367.

Raffai P. (2007) A közlekedési szektor, mint környezeti terhelés. Budapesti Gazdasági Főiskola. Elektronikus jegyzet. http://elib.kkf.hu/edip/D_13433.pdf

EEA (European Environment Agency) (2012) Greenhouse gas emission trends and projections in Europe 2012 – Tracking progress towards Kyoto and 2020 targets. Report No 6/2012. ISBN: ISBN 978-92-9213-331-3.

ITF (International Transport Forum) (2010) Transport Greenhouse Gas Emissions: Country Data 2010. 79 pp. Pari

Szalay Zs.: Megéri-e közel nulla energiaigényű épületeket építeni? Magyar Épületgépészet 2012/11.

Bejó L., Szabó P., U. Nagy G., Kuzsner Á. (2013) Az energiatanúsítványon túl: a környezetterhelés értékelése, különös tekintettel a fa alapú építés esetén. Faipar 2013/4. pp. 26–31.

Frischknecht, R., et all.(2014) Primärenergiefaktoren von Transportsystemen

Ökobilanzdaten im Baubereich 2009/1:2014

http://www.bbl.admin.ch/kbob/00493/00495/

bauteilkatalog.ch http://www.bauteilkatalog.ch/ch/de/202.asp?id=30759872&navid=1&ngid=2&typ=-131912444&lng=DE

Rébék-Nagy P.: Nyár és fenyő vázszerkezetű kísérleti fapanelek vizsgálata. Diplomadolgozat. NYME FMK 2013




DOI: http://dx.doi.org/10.14602/WOODSCI.2016.1.38

Visszacsatolások

  • Jelenleg nincsenek visszacsatolások.







ISSN 2064-9231

Creative Commons Licenc
A folyóiratban közölt művek a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően használhatók.